A menopauza hormonális és fizikai hatásai

A menopauza biológiai folyamat, amely a menstruációs ciklus végével és a petefészkek hormontermelésének csökkenésével jár. Az ösztrogén és a progeszteron szintje csökken, ami különböző fizikai tüneteket eredményezhet, mint például hőhullámok, alvászavarok, száraz bőr, vagy éppen az említett szexuális vágy csökkenése. Bár ezek a tünetek nyilvánvalóan befolyásolják a nők mindennapjait, fontos megérteni, hogy ezek a hormonális változások az érzelmi és pszichológiai állapotot is mélyen érinthetik.

Pszichológiai változások a menopauza idején

A hormonális változások mellett a menopauza számos pszichológiai hatással is bír, amelyek az érzelmi állapotot, önértékelést és a társas kapcsolatokat is befolyásolhatják.

• Hangulati ingadozások és szorongás: A hormonok szintjének változása sok nőnél hangulatingadozásokhoz, szorongáshoz, és akár depresszióhoz is vezethet. Az ösztrogén csökkenése befolyásolja a szerotonin szintet, ami az érzelmi egyensúlyt is felboríthatja.
• Önértékelés és identitásváltás: A menopauza idején a nők sokszor szembesülnek a fizikai változásokkal, ami önértékelési problémákat okozhat. A ráncok, a hajritkulás, a súlygyarapodás mind olyan külső jelek, amelyek arra emlékeztethetik őket, hogy az idő múlik. Ezen változások hatására sok nő átértékeli saját identitását, ésúj szerepeket kezd keresni az életében. A menopauza lehetőséget ad arra, hogy új célokat tűzzenek ki maguk elé, de ugyanakkor nehézségeket is okozhat az önértékelés terén.
• Szerepváltozások és életcélok: A menopauza idején egyes nők szembesülnek az üres fészek szindrómával, amikor a gyerekek elhagyják az otthont, vagy éppen a karrierjükben is változások következnek be. Ez a fázis olyan kérdéseket vethet fel, mint: „Mi most a célom?” vagy „Hogyan tovább?”. Az ilyen kérdések segíthetnek az új kihívások keresésében, ugyanakkor stresszt is okozhatnak.

Szociális és kulturális hatások

A menopauza kezeléséről sok társadalomban nem beszélnek eleget. A nők gyakran magukban hordozzák a menopauza miatti szégyenérzetet, mert a társadalom nem mindig reagál kellő empátiával. A menopauza sok kultúrában tabunak számít, ezért az érintettek nem mernek segítséget kérni, vagy épp beszélgetni a problémáikról. Fontos, hogy a közösségi támogatás és a megfelelő információ segítsen csökkenteni ezt a stigmát, hogy a nők bátran oszthassák meg tapasztalataikat.

A menopauza és a párkapcsolatok

A menopauza hatással van a nők párkapcsolataira és szexualitására is. Az ösztrogén csökkenése mellett a testi változások, mint a hüvelyszárazság vagy az alacsonyabb szexuális vágy, frusztrációt és intimitási problémákat okozhatnak. Fontos, hogy a párok nyíltan kommunikáljanak a változásokról és empátiával támogassák egymást. A közös megértés és türelem elengedhetetlen, hogy mindkét fél biztonságban és szeretetben érezze magát.

Hogyan támogathatjuk a nőket a menopauza idején?

A pszichológiai támogatás kulcsfontosságú a menopauza idején. Számos terápia, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT), segíthet a hangulati ingadozások, a szorongás és a depresszió kezelésében. Az önismeret fejlesztése, a relaxációs technikák és a mindfulness gyakorlása szintén hatékony módszerek lehetnek a stressz kezelésére.

Ezen túlmenően a rendszeres testmozgás és a megfelelő táplálkozás nemcsak a fizikai, hanem a pszichés jólétet is támogatja. Az érzelmi egyensúly fenntartásában a közösségi támogatás is szerepet játszik. A menopauza nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is új kihívásokat jelent, és a nyílt párbeszéd segíthet a téma körüli tabu lebontásában.

Záró gondolatok

A menopauza egy olyan életszakasz, amely a nők számára lehetőséget kínál az önreflexióra és a változásra. Fontos, hogy a menopauza nem csupán egy „vég” legyen, hanem egy új fejezet kezdete, amely tele van kihívásokkal és lehetőségekkel. Pszichológusként az a célunk, hogy segítő kezet nyújtsunk a nőknek, hogy ne csak a fizikai, hanem a lelki változásokat is sikeresen át tudják vészelni.

Hivatkozások:

• Avis, N. E., & McKinlay, S. M. (1995). A longitudinal analysis of women’s attitudes toward the menopause: Results from the Massachusetts Women’s Health Study. Maturitas, 22(3), 131-139. DOI: 10.1016/0378-5122(95)00953-G
• Dennerstein, L., et al. (2004). Depression, the menopause and hormone therapy (HT): a review. The Journal of Affective Disorders, 83(1), 1-13. DOI: 10.1016/j.jad.2004.06.001
• Freeman, E. W. (2010). Effects of hormone therapy on mood in naturally postmenopausal women. Menopause, 17(4), 800-807. DOI: 10.1097/gme.0b013e3181d27496
• Harlow, S. D., et al. (2012). Executive summary of the Stages of Reproductive Aging Workshop +10: addressing the unfinished agenda of staging reproductive aging. Menopause, 19(4), 387-395. DOI: 10.1097/gme.0b013e31824d8f40
• Hunter, M. S., & Rathbone, M. (2020). Managing hot flushes and night sweats: A cognitive behavioural approach to menopause symptoms. Cognitive and Behavioral Practice, 27(2), 161-173. DOI: 10.1016/j.cbpra.2019.07.002
• Kingsberg, S. A. (2002). The impact of aging on sexual function in women and their partners. Archives of Sexual Behavior, 31(5), 431-437. DOI: 10.1023/A:1020599531645
• Lock, M. (1993). Encounters with Aging: Mythologies of Menopause in Japan and North America. University of California Press. ISBN: 978-0520076667
• Nappi, R. E., & Polatti, F. (2009). The use of estrogen therapy in women’s sexual functioning (Part 2). Menopause International, 15(4), 158-164. DOI: 10.1258/mi.2009.009021
• North American Menopause Society (NAMS). (2021). Understanding Menopause. Menopause Society. Retrieved from https://www.menopause.org/for-women/menopauseflashes/menopause-and-you
• Sharma, N., & Saxena, P. (2019). Mindfulness-based stress reduction: Effect on depression and anxiety in menopausal and postmenopausal women. Journal of Mid-life Health, 10(1), 28-33. DOI: 10.4103/jmh.JMH_38_18
• Soares, C. N., & Freeman, E. W. (2010). Depression and menopause: Why they are connected and what can be done. Cleveland Clinic Journal of Medicine, 77(Suppl 1), S27-S31. DOI: 10.3949/ccjm.77.s1.05

The post Mindent a menopauzáról pszichológusi szemmel appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

A 40-50 év közti lakosság nagyjából 10%-át érintő krízisállapot, azaz életközépi válság az életkort jellemző változások nyomán jelenik meg. Miközben a 30-as években még az egzisztencia fenntartása, a mindennapok menedzselése és egy folyamatos fejlődő, kihívásokkal teli időszak adja a fő motivációt, később a kihívások mértéke csökken. Erre pedig sokan „kapuzárási pánikkal”, azaz életközépi válsággal válaszolnak.

Erik H. Erikson és a pszichoszociális fejlődés 8 szakasza

A neves fejlődéspszichológus szerint életünk során folyamatosan fejlődünk, aminek a folyamata 8 szakaszban határozható meg:

1. Bizalom vs. Bizalmatlanság
2. Autonómia vs. Szégyen / Kétely
3. Kezdeményezés vs. Bűntudat
4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség
5. Identitás vs. Szerepkonfúzió
6. Intimitás vs. Izoláció
7. Generativitás vs. Stagnálás -> ez jellemzi a felnőttkort
8. Integritás vs. Kétségbeesés -> és ebbe kell átlépni a fent említett időszakban.
E 8 szakasz megállapítása mellett az is elméletének része, hogy az egyes szakaszokból mindig valamilyen krízisállapot útján jutunk el a következőbe. Köszönhető ez annak, hogy az új szakaszok új készségek előhívását és megküzdési stratégiák alkalmazását kívánják meg. Sikeres megoldás esetén az egyén magabiztosabbá válik.

Honnan tudhatod, hogy életközépi válságban vagy? 

Az alábbi tünetek mindenképp árulkodók:
Kérdéseket teszel fel az életedről, az értelmét keresed… 

Ha felnőttkorod során nem élted meg a produktivitást – értéket teremteni, alkotni, nyomot hagyni a világban, ez számos formában lehetséges – könnyen jelentkezhet válságként ez a hiány, és tele lehetsz kétségbeeséssel az életed értelmét illetően.

Lelki problémákat okoz a tested változása, az öregedés folyamata, és mindent meg akarsz tenni ennek visszaszorítása, illetve a fiatalság látszatának fenntartása érdekében. Elcsépelt és közhelyes, de klasszikus ábrázolása ennek a fitneszteremben összeesésig izzadó hölgy és a sportkocsis úriember.

Lázadozni akarsz, egyfajta második kamaszkort élsz meg: vágysz arra, hogy bulizz, meggondolatlanságokat kövess el… Vagy épp ellenkezőleg: kínosan kezdesz tudatossá válni az életmódodra attól való kétségbeesésedben, hogy az életed és fizikai valód véges.

Nosztalgikus érzések kerítenek hatalmukba, temeted a fiatalságod, és ez az egész helyzet kétségbe ejt. Az előtted álló időszak lehetőségei és kihívásai helyett olyasmik keltenek feszültséget, amikre már úgy érzed, nem lesz módod, vagy amiről már lemaradtál.

Sokan fordulnak ebben az időszakban a spiritualitás, ezotéria felé, ami egészséges mértékben egyáltalán nem probléma – bár pszichés kríziseket és betegségeket tilos így kezelni – viszont a fogékonyabbakat ilyenkor szipkázhatják be veszélyes közösségek, szekták, szélsőséges csoportok is…

De mi lesz ezután…?
C. G. Jung szerint az élet közepe a szembesülés időszaka, amikor egy domb tetejére ér az ember, számot vet mindazzal, ami mögötte van, és tudatosul benne, hogy az út innentől kezdve csak lefelé vezet majd. Ez pedig krízisállapotot idéz elő.
Megoldás: legfontosabb a tudatosság.
Nem mindezek felfedezésével van a probléma, hanem a „beleragadással.” 

1. A megoldáshoz nagyon fontos a támogató környezet, akár családtagok, akár barátok részéről – ezek hiányában direkt közösségekben kereshető támogatás. 

2. Ezen felül tudatosan kell megkeresni az új kapaszkodási, tájékozódási pontokat, célokat, amelyek illenek az érkező korszak lehetőségeihez. 

3. Mindezekkel együtt pedig fontos tudatosítani, hogy az élet nem válik üresebbé és értéktelenebbé, mindössze más feladatok, más kihívások jellemzik már ezt a szakaszt. 

4. Ehhez nagyon fontos a lelki számvetés mellett a fizikai újra-rendszerezés is, tehát akár új körülmények, új napi rutin célzott kialakítása.

Ha nem megy egyedül…
Fordulj szakemberhez kérdéseiddel, bizonytalanságaiddal! Súlyosabb mentális probléma esetén pszichológus vagy pszichiáter, az élet újratervezéséhez, új célok meghatározásához pedig életvezetési tanácsadó lehet segítségedre – szeretettel várlak, hogy beszélgessünk!

The post Életközépi válság: tünetek és megoldások a krízisre appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Épp ideje, hogy a karácsonyi ajándékozáskor ne az számítson, mennyibe került, amit adsz. Legyen inkább a valódi, lelki-eszmei érték a cél. Ajándékozz olyasmit, ami hasznos és érződik rajta, hogy igazán szívből jön! Ehhez hoztam Neked ötleteket.

Lányoknak és nőknek

Lakásdekor-elemek: párezer forintért mutatós és hasznos darabok
Ékszertartó, kincses dobozka, sminkecset-tartó, fűszertartó, tea- vagy kávédoboz: egy kis kreativitással még otthon is készíthetsz ilyesmiket. A lényeg, hogy passzoljon a megajándékozott fél mindennapjaihoz, olyasmihez legyen hasznos, amit szeret, ami a hobbija.

Házi kozmetikumok
A bolti kozmetikai csomagok személytelenek, ráadásul nem is túl kedves húzás tisztálkodószert ajándékozni. Viszont egy házi szettel nagy sikert arathatsz, és számos receptet találhatsz segédletként az interneten. Egy szép csatosüvegben elhelyezett házi kávés bőrradír pillanatok alatt megvan, akárcsak az otthon készített szájfény vagy szőlőzsír. Amennyiben mégsem szeretnél pepecselni vele, és nem méregdrága kozmetikumokat ajándékoznál, leginkább a natura boltok kínálatában érdemes körbenézned, akár az interneten is.

Idősebb családtagoknak

Az idősebb generációk szívesen idézgetnek emlékeket, így akár egy szép, bekeretezett családi kép, montázs, album vagy saját fényképekkel ellátott naptár is örömet okozhat nekik. Nyilván alacsonyabb áron és méregdrágán is be lehet szerezni ilyesmit, így javasolt utánanézni a lehetőségeknek. Ha kreatív vagy, naptárat online grafikai tervezőprogramokban 2-3 óra alatt sablonok mentén magad is összerakhatsz, akkor már csak a kivitelezési költséget kell kifizetned – és mégis személyre szabott, szeretetteljes ajándékot adhatsz.

Közös élmények – nemtől, kortól függetlenül

Aminek minden család és baráti társaság híján van, az a minőségi idő. Viszont, ha van egy közös ajándék, például színházjegy, kiállítás belépő, fürdő-belépő, akkor ott van egy dátum / beváltási határidő, amihez célszerű alkalmazkodni. Nem hangzik szépen, hogy az ember rá van kényszerítve a minőségi időre, de ha másképp nem megy, akkor legyen így – hidd el, minden kapcsolatban ez az egyik legfontosabb tényező. Egy-egy jegy vagy élmény ráadásul nincs is húzós áron. Egy jó családi vagy baráti csapatban egyébként a kupon sem ciki, az ilyen gyűjtőoldalakon elképesztő akciókra bukkanhatsz az amúgy igen drága főzőkurzustól az élményfestésen át a közös spa-élményekig.

Fiúknak, férfiaknak

A hobbi mindig nyerő
Egy férfit, pláne fiút igencsak nehéz megajándékozni. A tech-holminak általában örülnek, de az nem mindig költséghatékony – persze, érdemes kipuhatolni, van-e valami apróság, amitől boldog lenne! Ugyanígy vannak a hobbijaikkal: horgászat? Fotózás? Túrázás? Barkácsolás? Sport? Mindig kell egy-egy kiegészítő hozzájuk, csak derítsd ki, mi hiányzik.

Gasztrós férfiaknak
Ha olyan férfival van dolgod, aki szeret főzőcskézni, akkor különleges fűszerkeverékekkel is érdemes lehet próbálkoznod, 4-5 félét szép csomagolásban már néhány ezer forintból beszerezhetsz. Kávésokkal-teásokkal ugyanez a helyzet, és esetükben nem kell attól sem félned, hogy ez túl egyszerű lenne, hiszen a férfiak meglehetősen funkcionális teremtmények.

Hogy nyűgözz le egy fiút?
A fiúk esetén is érdemes az élmények felé venni az irányt. Népszerű ajándék a képregény- vagy számítógépes játék-expo belépő: keress rá, milyen események várhatóak a következő évben! Ugyanígy viszonylag olcsón megúszhatod a kalandpark-belépőket, esetleg falmászás-óra vagy szabadulószoba-alkalmakat is.

Gyerekeknek

Mindenképp törekedj arra, hogy ne „leteszem elé, ott marad” típusú, csillogó-villogó, de könnyen megunható játékot vegyél, hanem olyasmit, ami közös élményt, értéket jelent. Egy kisgyerek esetén még van esélyed neked formálni az ízlését, akkor is, ha nagyon hangoztatja, mire vágyik. Ne tagadd meg tőle, amit szeretne, de nem csupa olyasmit kapjon, amire rámutatott, hogy akarja. Legyen közte meglepetés is, például saját készítésű társasjáték, vagy a már sokszor említett, akár fizikai aktivitást igénylő élményprogram. Most lehetőséged van új utakat mutatni neki és elérni, hogy minőségi, virtuális-mentes időt töltsetek együtt!

Nyilván, nem csak extrém olcsó lehetőségek vannak ezek között az ajándékok között, de ha az ötletek mentén haladva körbenézel a lehetőségek közt, 100%, hogy akad az illető személyhez passzoló, és a pénztárcádat is kímélő választás.

The post Ajándékötletek, amelyek nem kerülnek sokba, mégis örömet szerzel velük! appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

A bántalmazó kapcsolatok igen sokfélék lehetnek, sorrendben az alábbi megnyilvánulási formákkal:
– érzelmi;
– pénzügyi;
– szexuális;
– fizikai;
– verbális.
Egy azonban bizonyos: mindenféle bántalmazás tarthatatlan.

Mi a különbség egy kapcsolatban a bántás és a bántalmazás közt?

Míg a bántás többnyire nem szándékosan és/vagy hirtelen felindulásból történik, később pedig bocsánatkéréssel, átbeszéléssel és a változásra való törekvéssel, a további bántások elkerülésének szándékával zárul, addig sajnos a bántalmazás egy rendszerben történik. Egy nagyon zárt, alá- és fölérendeltségi viszony rendszerében, ahol a bántalmazó a fölérendelt résztvevő.

Bántalmazotti helyzetbe gyakran az alábbi okokból kerül valaki:

– sokat sérült gyerekkorában, hiányokat szenvedett el, nem kapott elég törődést vagy szeretetet,
– a szülei közt is végignézte a bántalmazó kapcsolatot,
– valamely szülő a saját érzelmi sérüléseit, hiányait átültette belé, akár tudat alatt is.

Hogyan lehet kiszállni a bántalmazó kapcsolatból?

Ismerd fel, hogy abban élsz! Az alábbi jelek utalnak rá:
1. Nem tartod a kapcsolatot a családoddal, barátaiddal, vagy csak nagyon felszínesen.
2. Úgy kell tenned, döntened, ahogy a párod akarata kívánja.
3. Kontrollt gyakorol rajtad a partnered anyagilag, lelkileg, akár ideológiailag is.
4. Félelemben élsz, akár érzelmi, akár fizikai tekintetben.

Tudatosítsd magadban a problémát

A bántalmazó kapcsolatokban gyakori, pontosan a megfélemlítés miatt, hogy az alárendelt, bántalmazott partner fel akarja menteni bántalmazóját a tettei alól. Pontosan emiatt fontos felismerni és tudatosítani azt, hogy mi is történik. 

Pontosan így érzel, és folyton visszatáncolsz? Legyen egy „kapaszkodó” mondatod!

A tudatosítást segítik a megerősítő mondatok, például:
„Amit tesz velem, attól tönkremegyek. Olyannal szeretnék lenni, aki jó hozzám.”
„Máshoz talán illene, de NEKEM ő NEM megfelelő társ.”

A külső segítség nagyon fontos

Pontosan a kontroll miatt lényeges, hogy a bántalmazott tudjon, merjen külső segítséget kérni – ez a barátitól terjedhet a szakértői segítségig is. Tipp: Ha súlyos bántalmazás ér, különböző egyesületek, forródrótok is rendelkezésedre állnak, hogy segítséghez folyamodj, tanácsot, támogatást kérj.

Ne higgy az áldozathibáztatásnak!

A kapcsolataikban bántalmazottakat gyakran éri az a vád, hogy biztosan ők tehetnek a helyzetükről, „lúzerek” stb. Ezzel gyakori esetben sajnos pont a legközelebb álló barátok és családtagok próbálkoznak, akikhez az ember segítségért fordulna. Ha ilyen helyzetbe kerülsz, ne adj nekik igazat, és velük többé ne beszélj erről a helyzetről! Azokat a barátokat vond be, akik támogatóan, biztatva viszonyulnak hozzád és ahhoz, hogy kiszállj egy ilyen viszonyból.
Szakíts meg minden kapcsolatot!

Az egyetlen módja annak, hogy valaki megszabaduljon a bántalmazó partnertől, hogyha teljes egészében kiiktatja. Neked is így kell tenned. Félnél, hogy akkor egyedül leszel? Tudd, hogy egy bántalmazó kapcsolatban, ha egy Neked ártó féllel vagy, valójában még inkább egyedül vagy…

Úgy érzed, egyedül nem bírsz megbirkózni a feladattal? Fordulj hozzám bizalommal, és segítek, hogy magabiztosan, erős lélekkel legyél képes kiszállni a bántalmazó viszonyból!

The post Hogyan léphetsz ki egy bántalmazó kapcsolatból? appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Szinte minden ember azt gondolja a boldogságról, hogy az egy „tökéletes” állapot, amiben minden helyzet és minden ember megfelelő. Vagyis leegyszerűsítve, külső dolgokat szabnak feltételként a boldogsághoz. Pedig a valódi boldogság egyáltalán nem egy ideális élet velejárója, hanem olyasmi, amit magadban mindentől függetlenül képes lehetsz elérni, ha úgy döntesz.

A boldogság állapotához tartósan pozitív érzések tárulnak. Boldog embernek az vallja magát, akinek az életében a kellemes érzelmek, gondolatok vannak túlsúlyban. Rossz dolgok ugyanúgy történnek velük is, konfliktusok, betegségek, családi nehézségek… De a az élethez való hozzáállásukon nem változtat.
Ők ugyanis tudják, hogy a legfontosabb szokások lépések ezek…

1. A MOST-ban élnek

A múlttól való függés és meghatározottság, illetve a jövőtől való félelem helyett a jelenre fókuszálnak.

2. Az akadályokat nem problémaként, hanem feladatként fogják fel.

Amikor valami kellemetlen éri őket, nem a kardjukba dőlnek miatta, hanem cselekvő, megoldó üzemmódba kapcsolnak.

3. Nem üldözik a boldogságot

Mert tudják, hogy minél inkább erőszakosan kapaszkodnak valami után, azt annál kevésbé érik majd el. Csak apránként, lépésekben változtatnak a szokásaikon.

4. Képesek szeretni

A boldogság alapfeltétele a szeretetre való képesség. Nagyon nehéz boldognak lenni úgy, ha valaki nem tudja megélni, kimutatni ezt.

5. Nem a félelmeik rabjai

Mindenkinek vannak félelmei, de a boldog emberek tudják, hogy nem ezek határozzák meg őket, hiszen a félelem a szeretetnek és a boldogságnak egyaránt mérge.

6. Érzik, gyakorolják a hálát

Tudják, hogy bármilyen veszteség éri őket, mindig van miért hálásnak lenniük is, sőt, tudatosan gyakorolják a hála érzését olyan módon, hogy például hálanaplót vezetnek, listákat írnak.

7. Nem másokkal foglalkoznak

Nem hasonlítgatják magukat, nem irigykednek, hanem a saját életükkel foglalkoznak. Tudják, hogy minden életút különböző.

8. Képesek adni, de nem áldozzák fel magukat

Nagyon fontos, hogy képesek a más emberekkel való törődésre, de nem akarnak másokat mindenáron megmenteni, nem kizárólag ebből áll az életük, hanem magukra is figyelnek közben.

9. Mernek döntéseket hozni

A „nem boldog” embereket többnyire a kudarcélményeik, és az emiatti döntésképtelenségük határozza meg. Azonban egy boldog ember tudja, hogy a kudarc valójában csak olyan helyzet, ami tanítja őket valamire, és nem félnek újra döntést hozni.

10. Ebből következően, nem hisznek a rossz döntésekben

A szemükben nem létezik jó vagy rossz döntés; egyszerűen csak döntés van.

11. Képesek segítséget kérni

Nem ragaszkodnak foggal-körömmel ahhoz, hogy mindent csak ők, egyedül képesek megoldani, szükség esetén másokhoz fordulnak.

12. De nem azért, mert elvárják, hogy megmentsék őket

A boldog ember nem szorul megmentőkre, nem várja el, hogy mások oldják meg egészében az életét.

13. Képesek az elfogadásra

Mind maguk iránt, mind más emberek, mind pedig egyes helyzetek iránt. Ha nem is megy mindig, de törekednek a belső egyensúlyuk, nyugalmuk megőrzésére.

14. Az érzéseiket azonban nem fojtják el

Ha problémájuk van, azt persze kommunikálják, a stresszt igyekeznek levezetni, de bántás vagy erőszak nélkül. Ismerik a megfelelő módszereket ehhez.

15. Képesek a megbocsátásra

Nem a múltat felejtik el, csak a haragot, dühöt, fájdalmat teszik le, nem határozzák meg őket ezek az érzések, sem pedig a megelőző események.

Ezeknek a teljesítésére, és pláne, elérésére sokféle módszer létezik, tréningek, terápiák, foglalkozások formájában. Az, hogy te ezek közül melyiket, milyen szakemberrel választod a saját boldogságod elérése – nem pedig kergetése – érdekében, rajtad múlik. Nézz körbe, én milyen módokon tudlak segíteni, és ha közel érzed magadhoz valamelyik lehetőséget, várlak szeretettel!

The post Csak akkor lehetsz boldog, ha úgy döntesz! 15 szokás a boldog élethez appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Manapság egyre többeket foglalkoztat a befelé figyelés, és, többek közt a jóga elterjedése miatt is, sokan iktatják be életükbe a rendszeres meditációt. Miért ne hagyd ki Te sem?

A meditáció nem egy ezomaszlag

Sokan azért mondanak nemet a meditációra, mert úgy gondolják, ez valami „természetfeletti bolondság.” Pedig nem erről van szó. A meditáció inkább nevezhető egy különleges tudatállapotnak, amely során a külvilág zaja elcsendesedik a saját elméddel együtt, ennek köszönhetően kitisztul a tudatod és megnyugszol. Semmi természetfeletti nincs benne.

Ha másképp nem megy, hívd relaxációnak! Bár a relaxáció és a meditáció más egy kicsit, utóbbi ugyanis sokkal mélyebb, a két dolog igen hasonló, és együtt is szokás emlegetni őket. Ha a meditáció túl spirituálisan hangzik, akkor egyszerűen ne így hívd!

Napi 10 perc meditáció, ami az orvost távol tartja?

Tudtad, hogy léteznek úgynevezett stresszbetegségek? Olyan egészségügyi problémák, amelyek a nem feloldott feszültségek vagy súlyosabb, nem kezelt traumák következtében alakulnak ki. Klasszikusan ilyen például a legtöbb gyomorprobléma, a reflux, a gyakori fejfájás, sokan vannak, akiknek pszichés okból lesznek alvászavaraik, vagy épp, nem múlik el a köhögésük. A nyugati orvoslásban nincs hagyománya annak, hogy a fizikai tünetek mögött lelki okokat is keressenek, így kifejezetten tünetenyhítés céljából, gyógyszerekkel, kezelésekkel próbálják meg orvosolni a bajt. A bajt, ami egyébként ki se alakult volna akkor, ha a lelki életére, a stressz levezetésére már korábban odafigyelt volna az ember!

Meditációból napi 10 perc is elegendő, mégis az egyik leghatékonyabb stresszoldó módszerként tartják számon. Az elme napi több tízezer gondolatot fogalmaz meg, amelyek közt bizony igen gyakoriak a felesleges, frusztráló, esetleg ártalmas változatok is. A meditáció vagy a relaxáció tudatos megoldást jelentenek ennek az elképesztő gondolatfolyamnak az ideiglenes elapasztására, amely egy nyugodtabb, egészségesebb állapotot idéz elő. Igen, jól olvastad, egészségesebbet: a gondolatok ereje ugyanis fizikai tüneteket is okozhat, és amennyiben túl sok kedvezőtlen gondolatforma uralja a napjaidat, akár már rövid időn belül is betegségekben manifesztálódhat az általuk okozott feszültség és frusztráció.

Amikor már a kezelés része a meditáció

Van olyan, hogy az ember nem találja a megoldást a fizikai tünetekre. Érzi a kellemetlenségeket, de nincs rá semmilyen szervi magyarázat. Keresi az okokat, de hiába jár orvostól orvosig kétségbeesetten, egyszerűen nem léteznek válaszok. Ilyenkor jön az a lépés, hogy belül kell elkezdeni keresni a megoldásokat: pszichoterápia, életvezetési tanácsadás, illetve ezek kiegészítéseként, a meditáció, relaxáció mindennapokba történő bevezetése is enyhülést nyújthatnak.

Ha nem tudod, hogyan kezdj meditálni

A legfontosabb, hogy ne feszülj bele! Minél inkább AKAROD, hogy az elméd elcsendesedjen, annál kevésbé fog sikerülni. A meditáció lényege, hogy teljesen könnyedén és lazán tudd kezelni a kérdést, ebben például sokat segítenek a vezetett meditációk, amiket akár a videómegosztón is találsz.

Ha semmi sem segít, elmehetsz meditációs központba, vagy egyéni segítő szakember segítségét is kérheted! Fordulj bizalommal hozzám is, ha életvezetési tanácsokra, illetve segítségre van szükséged a meditációban, relaxációban.

The post Megelőzésre meditáció! Kerülj el betegségeket ezzel a módszerrel appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Te is ismersz klasszikusan szorongó természetű embereket ugye? Sőt, talán te magad vagy egy közülük… Akkor most már azt is megtudod majd, miért alakulhatott ez ki, hiszen a szorongás legfőbb kiváltó oka, a támogató (családi) környezet hiánya. (Ahogy egyébként számos, akár súlyosabb személyiségzavar oka is.)

Az egészséges személyiség alapja az érzelmi biztonság

Gyerekeknél ez a törődés, a szeretet érzéséből indul, és nem nehéz következtetni, hogy felnőtt korára is jelentősen befolyásolja az ember énképét, személyiségét. Ennek hiányában az egyén instabillá válik, bizonytalanná önmagában és a környezetében, a világ felé egyaránt. 

A támogatás elmaradásával és az instabilitással pedig folyamatossá válnak az ember életében a kudarcélmények, ezzel szorongó, depresszióra hajlamos, antiszociális személyiséget formálva. Az énkép lépésről lépésre, a környezet befolyásával alakul ki.

Különböző életciklusok pszichoszociális krízisei 

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy támogató környezet hiányában, melyik változat felé mozdul el a fejlődés

• Csecsemőkor: alapvető bizalom vagy alapvető bizalmatlanság
• Kisgyerekkor: autonómia vagy szégyen és kétely
• A játék kora: kezdeményezés vagy bűntudat
• Iskoláskor: teljesítmény vagy csökkentértékűség
• Serdülőkor: identitás vagy konfúzió
• Ifjúkor: intimitás vagy izoláció
• Felnőttkor: generativitás/stagnálás
• Időskor: integritás vagy kétségbeesés

A támogató környezet jellemzői – nem kizárólag a szülő-gyermek viszonyban

Empátia

Azaz képesség a beleélésre, hogy a másik emberben éppen mi zajlik. Támogató viselkedés azonban ebből úgy jöhet létre, ha önmagában nem csak a beleélés történik meg sikerrel, hanem az ember képes ennek tudatos feldolgozására is, és az információkat alkalmazza a kommunikáció során.

Konfliktusok után: egyensúly és béke

A támogatás velejárójaként a bizonytalanságot jelöltem, és a rendszeres konfliktusok szintén idevezetnek. A nézeteltérések rendezése természetesen alapvető, de bármilyen társas kapcsolat egészséges működéséhez nélkülözhetetlen a konfliktusos és békés időszakok egyensúlyának beállítása is. Különbözni és összekülönbözni természetes dolog, a konfliktus pedig ennek eredménye. Ha valakinek nincs bevált konfliktuskezelési és béketeremtési stratégiája, érdemes szakember segítségét kérni, hogy ez kiépíthető legyen. 

Dicséret és építő hozzáállás

Mindig, mindenki kap magára pozitív és negatív jelzőket is. Az építő hozzáállást első körben úgy lehet elérni, ha az érintett ember kapcsán szembemegyünk a negatív jelzőivel. Tehát, ha például ügyetlennek titulálták vagy tituláltuk korábban, de valamit ügyesen megold, akkor ezt mindenképp jelezzük felé. Nemcsak az adott feladatra fókuszáltan, – „ügyesen megoldottad” -, hanem hangsúlyosan, rá értve is: „ügyes vagy.”

Hogy elkerülhető legyen a bizonytalanság, a negatív kritikák esetén pedig épp fordítva érdemes eljárni: ott az adott tevékenység kerüljön értékelésre, de NE minősítésre. Ebben ügyesen el lehet rejteni építő megnyilvánulásokat is, hogy a jövőben újra motivációja legyen megpróbálni, ne váljon kudarckerülővé, viszont legyen esélye a fejlődésre. „Pl. ahelyett, hogy „ezt elhibáztad” úgy érdemes fogalmazni, hogy „ez most nem sikerült, de legközelebb már tudod, mit érdemes másképp csinálni.” 

Ha úgy érzed, nem megy a kommunikáció, akár szülőként, kollégaként, vagy párkapcsolatban, esetleg Te vagy az, aki nem érzi a kellő támogatást, érdemes szakértőhöz fordulnod segítségért! Keress bizalommal, ha kérdéseid vannak vagy megoldásokat szeretnél találni.

 

The post Dicséret vagy kritika, önbizalom vagy szorongás? A támogató környezet szerepe appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Definíciója szerint az önkéntesség olyan munkavégzés, amit az ember teljesen szabad akaratából, valamilyen szervezetnek teljesen önszántából végez. Azaz, mindenféle ellenszolgáltatás, anyagi juttatás nélkül.

Sok esetben  külföldi önkéntesmunkáknál például, biztosítanak szállást, máshol étkezést, illetve, az is gyakori, hogy saját termékeket adnak, tulajdonképpen ajándékba. Azzal is érdemes számolni azonban, hogy a körülmények nem mindenhol élhetők, sőt, egyes esetekben az önkéntesek fizetnek azért, hogy dolgozhassanak, hiszen annyi pluszkiadás keletkezik az önkéntesmunka által.

Ettől függetlenül mégis megéri, mert…

1. Kapcsolatteremtésre ad lehetőséget

Olyan emberekkel, olyan történetekkel lehet az önkénteskedés során megismerkedni, akikre, amikre máshol nem lenne lehetőség. 

2. Élettapasztalatot ad

Sokan vannak, akik lényegében burokban nőnek fel, majd élnek tovább, anélkül, hogy látnák, a világon, az országban, vagy akár, a közvetlen közelükben is mennyiféle-fajta sors létezik.

3. Segítség és társadalmi felelősségvállalás

Bár napjainkban általános jellemző az emberek egymás iránti közönye, egymásnak segíteni fontos volna. Ha máshogy nem is megy, vagy nehéz, és nem tudja az ember, merre induljon, akkor tökéletesek rá az olyan szervezett keretek, mint például az önkénteskedés lehetősége – így biztos, hogy oda megy a segítség, ahol szükség van rá.

4. Nem kell „feszegetni a határokat”

Ha valaki bizonyos dolgoktól viszolyog, kellemetlenül érinti, nem kötelező olyasmit tennie önkéntesként, amit nem akar! Ugyanúgy számíthat önkéntesmunkának egy jótékonysági esemény szervezése, koordinálása, ahogy az is, ha valaki beteg gyerekeket látogat a kórházban, vagy állatmenhelyen segít takarítani. Mindenkinek a saját határain és egyéni képességein múlik, milyen önkéntes tevékenységet vállal.

5. Gyakorlat és jó pont az önéletrajzban

Ennél több „énközpontú” érvet nem szeretnék beletenni az írásba, de tény, hogy sok cég értékeli az önkéntes tevékenységek végzését. Pályaváltásnál pedig szintén pozitívum, ha az adott területen még nincs szakmai tapasztalatod, de önkéntesként már tettél hozzá valamit.

„Karmaprojekt”?

Egyre többen vannak olyanok, akik bizonyos időközönként úgy döntenek, tesznek valami jót. Az önkéntesmunka is része lehet ennek, hiszen sok olyan hely, sok olyan ember, sok olyan állat, sok olyan intézmény van, ahol a segítő kezekre bizony nagy szükség van…

Kinek való az önkénteskedés?

Bárkinek, aki rá tud szánni bizonyos időközönként pár órát valamire, amihez örömmel csatlakozik. A kulcs ez: ne legyen kötelességszerű a segítség, mert akkor nem valódi, nem szívből jövő. Itt pedig ez nélkülözhetetlen…

Amit gondolj át, mielőtt nekivágsz – és ami a választásban is segít:

– Mennyi időt érsz rá? A szabadidődtől függően válassz tevékenységet is. Mást érdemes akkor választanod, ha viszonylag rendszeresen meg tudsz jelenni, és mást akkor, ha alkalmi szinten teszed.

– Mi az, amibe tényleg szíved-lelked bele tudod tenni, és mész, ha megígérted – akkor is, ha szakad az eső, ha esik a hó, vagy még jobbat mondok: ha pont strandidő lenne? Bár önkéntesen vállalt tevékenység, de fontos, hogy el tudj felé köteleződni!

Önkéntes egyébként bárki lehet, a cselekvőképesség korlátozottsága, illetve a be nem töltött 18. életév meghatároz egy nem túlléphető óraszámot. Erről mindenhol kötelesek tájékoztatást nyújtani, ahol lehetséges önkéntesmunka vállalása. Akinek nincs munkája, az egyébként szerződéses keretek közt is vállalhat önkéntesmunkát, és kaphat Foglalkoztatást Helyettesítő támogatást, azonban ilyen formában kizárólag a hatósági nyilvántartásban regisztrált szervezetek adhatnak igazolást.

 

The post Miért jó, és kinek való az önkéntesmunka? Minden, amit érdemes tudnod róla appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Bár még tombol a nyár, a „készülést” már ideje elkezdeni. Leginkább azért, mert a stresszmentes intézkedés, átállás kulcsa mindig a felkészülés. Segítek pár apró tippel, hogyan legyen könnyed, feszültségmentes ez az időszak.

Felnőttként már nincs jelentősége – amíg szülővé nem válsz

Gyerekként a szeptember mindig új időszámítást jelentett, felnőttként aztán ennek már kevésbé volt jelentősége… Iskolás- vagy óvodáskorú gyermek(ek) szülőjeként aztán ismét lényegessé válik.

Kulcs: a felkészülés!

Mindenképpen fontos, hogy még a nyár vége felé leülj, és összeállíts
– egy feladatlistát időtervekkel és
– egy bevásárlólistát várható költségekkel.

1. Ha sok teendő, intéznivaló várható, érdemes még most jelezni a munkahelyeden, hogy kérnél egy kis rugalmasságot. A legtöbb munkahelyen nyáron tombol az uborkaszezon, és ott is csúcsidő a szeptember, így még a dömping előtt igyekezz megoldani, beszerezni ezt-azt, ami lehetséges.

2. A munkahelyeden is érdemes alkalmazni a listás módszert: ha már tudsz előre fontos határidőket, vagy olyan napokat, amikor muszáj jelen lenned majd, például egy-egy meeting miatt, írd be, hogy ne legyen ütközés!

3. Nézz utána az ünnepek, szabadnapok időpontjainak is! Ez azért fontos, mert így szépen, előre összeállíthatod az óvodai/iskolai szünetekhez is illesztve a hosszú hétvégéket, kiruccanásokat, utazásokat, családi programokat – és megint nem látja kárát majd a munka sem. A programokkal foglalatoskodás pedig lélekben is segít, kevésbé szomorú így belegondolni, hogy oda a nyár!

4. Elsőre talán soknak tűnik ennyi tervezés, és biztos te is tapasztaltad már, milyen rossz, amikor előre eltervezel valamit, aztán borul az egész, és persze, ez benne is van a pakliban. Mindezt leírni, összeállítani az átláthatóság miatt fontos, hiszen egy strukturált terv nagyban megkönnyíti a döntéseket és a mindennapokat. 

Hangold a szeptemberre iskoláskorú gyerekedet, és hangold egy kicsit magadat is!

A nyári szabadságból nem lesz egyszerű visszarázni a csemetédet, éppen ezért, már augusztusban érdemes egy kicsit korábban lefektetni, és szintén egy kicsit korábban fel is kelteni reggel. Így meg tudja szokni a nem mindig kellemes rendszert, és nem is éri majd nagyon hirtelen a váltás. 

Az utolsó 10 napban ismételjetek egy kicsit! Tankönyvi görnyedés helyett, inkább játékos formában. Mivel az első 1-2 hét az iskolában úgyis ismétlés lesz, legalább a házi feladatokkal nem kell túlzottan sokat bíbelődni majd.

Magadat se hagyd ki az őszi hangolódásból: igyekezz visszaállítani a nyár előtti megszokott menetrendet, és egy kis pihenésre, énidőre is szánj pár órát!

Ha úgy érzed, a teendők megfojtanak, nem megy a tervezés-szervezés sem, és mindig elúszol, fordulj hozzám életvezetési tanácsokért! Segítek, hogyan legyenek átláthatóbbak, strukturáltabbak a mindennapjaid.

The post Közeleg a szeptember: így hangold rá magad az új időszakra! appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.

Rohanó életet élünk, amelyben ráadásul a külső dolgok – feladatok, elérendő célok is – teljes egészében elvették a fókuszt belső világunktól. Nem véletlen, hogy időnként emlékeztetni kell magunkat arra, hogy kell idő magunkra is… Szakemberként most én is így teszek.

Mi minden lehet énidő?

Talán ez a legfontosabb kérdés, hogy mi számít egyáltalán énidőnek? Minden olyan tevékenység, amely…

• pihenést jelent,
• nyugalmat, lelki egyensúlyt képes hozni,
• feltöltődsz általa,
• örömforrás számodra,
• személyes fejlődéshez segít hozzá.

Ugye, ezek milyen jól hangzanak? Kár, hogy elérni már meglehetősen nehéz őket. Pedig már napi 10 perc is sokat segíthet. Egyéni kérdés persze, hogy mennyi énidőt érzel elegendőnek – 10 perc napi szinten a minimum.

Az énidővel kapcsolatban sajnos rengetegen érzik úgy, nem fér bele a mindennapjaikba.

A férfiak és a nők más-más módokon csúsznak ebbe bele. Míg előbbiek inkább a munkájukkal esnek túlzásba saját maguk kárára, a nők mindenért és mindenkiért maguk körül felelősséget akarnak vállalni, és azt érzik, ha 30-40 percre kiszállnak egy kicsit, abból biztosan valami baj lesz.

Ismerős az alábbi mondatok közül valamelyik?

„Egyedül lenni, és azzal foglalkozni, amit szeretek, jó lenne, de nagyon önző dolog is, és rosszul érezném magam tőle.”

„Lelkiismeret-furdalásom lenne akkor, ha a családom helyett magammal törődnék. Fáradt vagyok, és jólesne, de ők fontosabbak.”

„Feleslegesnek és haszontalannak tartanám magam akkor, ha valamilyen más tevékenység helyett csak úgy pihengetnék.”

Adni akarsz a családodnak, teljesíteni a munkahelyeden, sok-sok embernek kell megfelelned – viszont jól jegyezd meg ezt az igazságot: csak abból vagy képes adni, amid van! Előbb-utóbb, ha nem töltöd fel őket, a saját energia-tartalékaid elkezdenek majd merülni. Persze, feltölt a családod is, de hidd el, egészen más az a jellegű feltöltődés, mint amikor egy kicsit „csak te” vagy, és nem kell semmilyen feladatot teljesítened közben.

Amit akkor nyerhetsz, ha úgy döntesz: adsz magadnak énidőt:

• több energia,
• mentális jólét,
• nyugalom,
• stresszcsökkentés,
• kiegyensúlyozottság,
• pozitívabb énkép,
• magasabb fokú rugalmasság.

A mindennapokhoz ezekre bizony szükséged lesz.

Hogyan érd el, hogy legyen elegendő énidőd?

Ha már eldöntötted, hogy szükséged van rá, nagyon fontos, hogy kommunikáld az érintettek felé. Értesd meg a családoddal, hogy ez neked fontos, és bizony az ő érdekük is… És te ezt nem valami helyett teszed, hanem fontos, napi részeként az életednek.

Nem kell semmilyen tevékenységben gondolkodnod, a lényeg, hogy az énidő során tényleg egy kicsit figyelj magadra. Pihenhetsz, lazíthatsz, de kerüld a stresszforrásokat – tehát, ne most nézz horrorfilmet, vagy olvass híreket… Sportolhatsz is énidő gyanánt, ha az tölt igazán.

Fontos, hogy napi szokás legyen, tehát illeszd be a napirendbe! Idővel szépen rutinná válik majd, és teljesen természetes lesz – te pedig érzed majd a jótékony hatásait!

 

Segítségre van szükséged? Énidőt szeretnél, de nem tudod, hogyan, illetve mi lehetne az? Úgy érzed, akár másban is, hogy elakadtál az életedben? Keress meg, és segítek megtalálni a válaszokat, kapaszkodókat és lehetőségeket.

The post Te adsz magadnak énidőt? Elárulom, miért érdemes, és hogyan oldd meg! appeared first on Dr. Horváth Brigitta okleveles pszichológus.