Ahogy a testkép, úgy a női feladatok, szerepkörök is változtak az idők alatt valamelyest, de meglepő módon, közel sem annyit, mint az ideális testalkat képe. Ennek egészen egyszerű oka van: az alapvető női archetípusok olyan örök jellemvonásokat és jegyeket hordoznak, amelyeket felül írni nem, legfeljebb árnyalni lehetett az idők alatt.
Amiben mindenképp fellelhető némi változás, az az elvárások mennyisége.
Hiába vannak alap archetípusok, és körbenézve ismeretségi körödben vagy rokonaid közt, Te is azonnal felismerheted őket, ma már nem elegendő egyetlen szerepnek megfelelni. Egy kicsit mindből „venni kell” magunkra.
Ráadásul a társadalomból az érkezik a nők felé, hogy bizony, az összes szerepkörben helyt kell állni. Sok nő erre úgy reagál, hogy lehetőség szerint „kivonja magát”, vagyis szánt szándékkal nem kíván részt venni a folyamatos hajszában, míg mások beleállnak ebbe, és a társadalmi elvárásokat 100%-ban magukévá teszik.
Sok esetben fordul elő az, hogy megmaradnak a teljesítői oldalon, vagyis ők maguk szeretnének mindenképp tökéletesen, míg mások olykor a többi nőre vetítik vissza az elvárásaikat. Így alakulnak ki a tipikus bezzeganya-kommentháborúk, vagy akár az irigyelt, szép/sikeres nőismerősöket rosszindulatúan megítélő beszélgetések is.
Az egészséges működésnek és teljesítésnek mindenképpen része egy kellő szintű önismeret, és annak a belátása, hogy nem lehet minden területen „tündökölni”, mert az egyrészt fárasztó, másrészt életszerűtlen. Sikerélményeket azonban lehet halmozni: ehhez az kell, hogy minden nő tisztában legyen a saját archetípusával, ezáltal erősségeivel, esetleges gyengeségeivel is.
Így nyilvánvaló, mi az, amiben jeleskedik, amely területről a kellő pozitív visszacsatolást is megkaphatja, illetve mi az, amiben saját motivációja szerint, fejlődnie szükséges. A kettő együtt, vagyis a kellő sikerélmény, illetve önmagunk fejlődése anélkül segíti a megfelelést kifelé és befelé egyaránt, hogy abba belefáradjon a nő, vagy túlzottan terhes legyen a számára.
Nem kell mindennek és mindenkinek megfelelni, ez közhely bár, de óriási igazság. Ahogy az is, hogy minden siker és fejlődés kulcsa a megfelelő önismeret…
Keress meg, ha segítségre van ebben szükséged! – A kapcsolatfelvételhez kattints IDE.
A 7 ősi archetípusról nagyon röviden – Te melyikbe tartozol? Emeld ki az erősségeidet!
Artemisz, a független: ő egy szűz istennő, az őt megtestesítő nők a férfiaktól független, önálló egyéniségek. Nincs szükségük támaszra, de igazán még a párkapcsolat, szerelem érzése sem mozgatja őket. Karrierjükben teljesednek ki inkább, mint a családi életben. Ettől függetlenül persze férjhez mehetnek és családot alapíthatnak, de minden esetben ragaszkodnak a saját szabályaikhoz.
Athéné, a tudatos: a bölcsesség, a harc és béke kettősségének megtestesítője. Gyönyörű, ám érinthetetlen, Artemiszhez hasonlóan független nőtípus. Mindig, minden esetben hűvös és higgadt, önmagán és partnerein is könnyedén gyakorol kontrollt. A szenvedély és a tűz bizonyos mértékig hiányzik belőle, így, bár számos férfi veszi körül, nehezen alakít ki romantikus kötődést, házassága is inkább baráti, esetleg gazdasági alapokon nyugszik.
Hesztia, a melegszívűség asszonya: bölcs és szeretetteljes, igazán emberi és gondoskodó. A házat ő varázsolja otthonná, partnere számára pedig biztos bástyát jelent. Ennek ellenére, mégsem alárendelt szereplő, hiszen bölcsességével és érettségével könnyedén irányítja úgy szerelmi kapcsolatait, hogy számára is kedvezően alakuljanak.
Héra, a párkapcsolat királynője: ő az, aki arra született, hogy kapcsolatban éljen. Mind a házasság, mind az anyaság védelmezője, miközben gyönyörű, vonzó, és mágikus erővel tartja meg választott partnere figyelmét, akár évek múltán is. Köszönhető ez odaadó természetének, illetve annak, hogy alapvetően a szerelemre, és akár, az abból fakadó fájdalomra is bátran és nyitott szívvel képes feltenni az életét.
Déméter, az ősanya: a klasszikus anyatípus megtestesítője. Életének fő célja és kiteljesítése a szülői szerepkör, boldog, és igazán jó is ebben. Nagylelkűen és bőkezűen táplálja szeretteit, akár fizikai, akár lelki értelemben. Munkáját tekintve is sokszor választja a gyermekekről való gondoskodást. Melegszívű, és családi életében tökéletes terelő is.
Perszephoné, a társ: amolyan „oldalborda” típus, akinek fontos, hogy mindenképpen párkapcsolatban éljen, és inkább partnerén legyen mindenféle döntési felelősség. Ő könnyedén alkalmazkodik bármilyen helyzethez, és nem kíván önálló szerepkört betölteni a férfi mellett, a társ szerepet elegendőnek érzi. Véleményét gyakran teszi függővé partnere felfogásától, sosem megy szembe azzal.
Aphrodité, a szerető: a szenvedély, a vágy, a szépség megtestesítője. Ő az, akiről gyakran csak álmodoznak a férfiak, közelébe férkőzni azonban nem mernek. Fontos számára a testiség és az intellektuális kapcsolódás is, a lényeg, hogy érezze a „kémiát”, a szikrát, a vonzalmat. Sok szeretője van élete során, ám mégis nehezen állapodik meg, hiszen számos férfi csak a trófeát látja benne, nem pedig az életre szóló társat.
